CSÓLYOSPÁLOS

A község Bács-Kiskun megye délkeleti csücskében, a Kiskunság keleti peremén, Kiskunmajsától 12 km-re, a Szegedre vezető műút mentén, az M5-ös autópálya kisteleki lehajtójától 15 km-re fekszik.

Természeti adottságok

A leírásért kattintson a szövegre

Társadalom, kultúra, sport

A leírásért kattintson a szövegre

Gazdaság

A leírásért kattintson a szövegre

CSÓLYOSPÁLOS

Természeti adottságok

A 6510 hektáron elterülő település talaja futóhomok. Határában a réti mészkő előfordulása miatt, természetvédelmi terület található. Itt 2013-ban a Kiskunsági Nemzeti Park és a helyi önkormányzat összefogásának köszönhetően elkészült a „Varangykő” tanösvény, így a világviszonylatban is jelentős földtani bemutatóhelyet a nagyközönség is látogathatja. A település éghajlatára a legjellemzőbb az, hogy az ország legnaposabb területéhez tartozik, ahol a napsütéses órák évi összege meghaladja a 2150 órát.

Társadalom, kultúra, sport

A falu büszkesége a Közösségi Ház, amely a környék legimpozánsabb ilyen jellegű épülete. Családi és kulturális rendezvényekre, konferenciák megtartására kiválóan alkalmas. A klímával is felszerelt épület nagytermében egyszerre akár 400 ember étkezhet. A legjelentősebb, évente sorra kerülő rendezvények közül is kiemelkedik a Nyári Birkapörköltfőző Fesztivál, ami az önkormányzat legnagyobb kulturális, sport és gasztronómiai eseményének számít.

GAZDASÁG

A lakosság (1700 fő) döntő többsége a mezőgazdaságból él. Jelentős a gabona, illetve a zöldségtermesztés. Elsősorban burgonyát, paprikát, paradicsomot és különböző káposztaféléket termelnek. Az előállított árut nagybani piacokon értékesítik. Sokan szabadföldön és fóliaházakban is gazdálkodnak.

A település legtöbb alkalmazottat foglalkoztató munkáltatója a D-Paprika Kft. A közel hetven helyi lakosnak megélhetést biztosító cég zöldség-, és gyümölcsszárítással foglalkozik. A termékeik zömét adó szárított paprikát és aszalt almaszeleteket kizárólag külföldön értékesítik.

Csólyospálos másik kiemelkedő vállalkozásában, a Tóth Kertészetben (Plant Alliance Hungary Kft.), már több mint egy évtizede foglalkoznak egynyári növények szaporítóanyagának előállításával, és forgalmazásával. Az elsősorban szintén helyi lakosokat foglalkoztató vállalkozás többek között hazai és import muskátlit és balkonnövényeket gyökereztet a korszerű növényházakban. A látogatók már tavasztól megtekinthetik, az országban egyedülállóan széles kínálattal és széles színválasztékkal rendelkező bemutatókertjüket, ahol közel 10 ezer növényt ültetnek ki az újdonságok, illetve a meglévő fajták tesztelése és bemutatása céljából.

Állattartás tekintetében a szárnyasok (kacsa, liba) a jellemzőek. Jelentős a településen a mezőgazdasági gépgyártás, amelyre itt több vállalkozás építi tevékenységét (eke, permetező, locsoló dob, gyártása stb.) A falu kereskedelmi hálózata kifogástalan, a helyi igényeket maximálisan kielégíti.

Befektetői információk

A település közműellátottsága jó. Minden utca aszfaltozott, a gáz, villany, víz kiépítettsége szinte 100 %-os. Tavaly fejeződött be az ivóvízminőség-javító program, ezáltal a lakosság egészséges ivóvíz ellátása megoldott. Korábban elkészült a kábeltévé hálózat az egész faluban, az internet minden háztartás számára elérhető. A település csatlakozott a modern hulladékgazdálkodási rendszerhez is. Ahogy a járás településeinek többségénél, Csólyospáloson sem áll rendelkezésre a mezőgazdaság által előállított nyersanyag további feldolgozásához megfelelő feldolgozó ipar. (vágóhíd, konzervgyár, hűtőház, stb.) Ehhez kapcsolódóan olyan befektetőket keresünk, akik alacsony iparűzési adó, alacsony ipartelepítési költségek, kvalifikált munkaerőbázis, autópályához való közelség, hatékony hatósági jelenlét, beszállítók közelsége, pozitív lakossági hozzájárulás, alacsony helyi bérszínvonal előnyeinek kihasználásával kívánják gazdasági céljaikat megvalósítani.

A község Bács-Kiskun megye délkeleti csücskében, a Kiskunság keleti peremén, Kiskunmajsától 12 km-re, a Szegedre vezető műút mentén, az M5-ös autópálya kisteleki lehajtójától 15 km-re fekszik. A terület az őskortól kezdve folyamatosan lakott volt. Régészeti források igazolják, hogy a bronzkorban és az avarkorban is éltek itt emberek. A Jászkun redemptio következtében Pálospuszta Kiskunmajsához, Csólyospuszta pedig Kiskunfélegyházához tartozott közigazgatásilag. A két puszta egyesítésére, önálló községgé válása 1945-ben történt.

Megszakítás